“Ez egy fantáziaasztal”

Barna Balázs N-es asztala tavaly a látogatók szavazataival a közönségdíj második helyét szerezte meg, pedig akkor a jelenlegi asztal középső része még csak épült. Jövőre további bővítéseket terveznek.

Barna Balázs: – Összesítve egy év volt a megépítése, munka után esténként, hétvégén épült az asztal. A középső asztalon látható egy érdekesség: kéregvasút megy az aljában.
– Elméletileg élő vízesésünk is van az asztal végében, csak most technikai okok miatt – szállítás közben megsérült – nem üzemel.

Őri András (VMC): – Szivattyút raktatok bele?

Barna Balázs: – Igen, egy ekkora kis szivattyú (mutatja a kezével – a szerk.) működteti az egészet.

Őri András: Valamilyen létező tájról, városról mintáztátok az asztalt?

Barna Balázs: Nem, ez egy fantáziaasztal.

Az éppen technikai hibás vízesés helye. - fotó: VMC (Őri András)
Az éppen technikai hibás vízesés helye. – fotó: VMC (Őri András)

Balázs és édesapja közösen építik a terepasztalt, míg beszélgetünk Balázs kishúga irányítja a vonatokat. Bár ő nem vesz részt az építkezésben eljött a kiállításra, hogy segítsen üzemeltetni az asztalokat. Bár azt gondoljuk általában, hogy a vasútmodellezés nem lányos “sport” Balázsnak más erről a tapasztalata. A Temofeszten is rengeteg kislány nézelődött.

Barna Balázs: Az asztalnak lesz folytatása is, U alakban akarjuk bővíteni a jövő évi Temofesztre. Lesz egy kiránduló övezet, még magasabb heggyel, a másik végébe pedig tengerpartos-kikötős részt szeretnénk építeni.

Őri András: Milyen épületekkel dolgoztok? Saját készítés vagy vásároljátok őket?

Barna Balázs: Nem, vásároljuk őket és azokat építjük össze. Faller, Kibri és Vollmer épületeket használunk.

A metró állomás - fotó: VMC (Őri András)
A metró állomás – fotó: VMC (Őri András)

Az idén elkészült középső, városias részlet nagyon gazdagon kidolgozott. Találunk rajta Aldit, egy komplett esküvőt és a park körül villamos közlekedik. De a felszín csak a kezdet, ahogy Balázs külön fel is hívja a figyelmemet rá a parkban az aluljáró nem csak díszítésre van, egy működő metróállomáshoz csatlakozik. A modul oldalán plexi lapon keresztül “kukkolhatjuk” a földalatti jeleneteket és a kitartóan kőröző metró szerelvényt. Sajnos a plexi és a viszonylag szűk betekintő ablak nem kedvez a fényképezésnek, de igyekeztem megtenni, ami tőlem telt. Balázst a koncepciókról kérdeztem, érdekelt, hogy korszakhoz igazodnak-e.

Barna Balázs: Próbáljuk tartani a korszakot is. ha jól emlékszem ez a… negyediktől egészen a hatodik korszakig tart. Asszem, de ebben nem vagyok biztos.

Hiába a nagy merítés, az asztal összességében nagyon egységes, nagyon aprólékos, rengeteg látnivalót kínál. kíváncsian várom, hogy jövőre, októberben, milyen hegyvidékkel és tengerparttal kápráztatnak el minket. (Az asztalról további fotókat a Pinterest fiókunkba fogok feltölteni a héten.)

Hozzászólás